A napjaik ugyanis azzal telnek amit a mi mágikus világunkban égi szállításnak neveznek (ez olyasmi, mint a légi áruszállítás). Ám ehhez, hogy ne unatkozzanak hozzátartozik a legkülönlegesebb mágikus helyek bemutatása hetente kétszer egyszer a hét közepén egyszer a hétvégén. Ez sárkányháton való lovaglást jelent, az erős mágikus lényeknek biztonságos területeken s kiválóan fejleszti a repülési készséget. Persze csak bátor és elszánt, kalandor típusú varázslényeknek ajánlott. A legvadabbaknak Barlangi Bolondkobravadászokat szoktam ajánlani, akik hajmeresztő légi mutatványokat is könnyedén végrehajtanak. Azt viszont soha nem felejtem el megmagyarázni, milyen fontos a sárkányogolás (sárkánylovaglás) során, a megfelelő nyereg használata, és ezzel összefüggően a pikkelyesszárnyúak képességeit (alakváltás, mágikus nyelvváltás) figyelembe venni. Ezeket szokta használni az én "kötelékem" is. A kötelék egy összetartozó sárkánycsoportot jelöl. Micsoda repülő mágikus pikkkelyes csapatom van nekem!
Fontos, hogy igen sárkányokat nevelek! Azonban ők nem olyanok mint a vadállatok, s nem is hasonlítanak semmilyen házi kedvencre. A sárkányok a Szrinszeknek (az Ősi Sötét Kígyók) a kedvesebb és jóval nyitottabb leszármazottai.
Most bemutatom az életünket és, hogy pontosan milyen pikkelyes égjáró lényekkel élek együtt:
Ami a repülést és szállítást azaz fő tevékenységünket érinti: Általában a Barlangi Bolondkobra*-vadászok szeretnek legjobban repülni, de mindenki szívesen szeli a levegőt a nálam nevelkedők között. A hosszú utakat a barlangok vagy útvesztők mélyén Vaskarmú Villanószeműek élvezik legjobban. Akiknek szeme felvillan s ez azt jelzi megtalálták merre van a kijárat! Meghát a karmuk kifejezetten átvágásra való.. Bármit bárhol képesek megtalálni és összegyűjteni! S velük laknak még a kicsit túl forrófejű Sötéttűzfújók is. Ők a bátorságban és a felfedezésben járnak elől. S persze kitalálnak mindenhonnan mert lángot bájolni vagy fújni nekik gyerekjáték! Csakhát lobbanékonyak úgyhogy csak óvatosan velük!
Ez a 3 faj együtt lakik, barlangi, labirintusbéli és légi utakhoz és feladatokhoz keresni sem kell jobb társakat!
A mágiáról szólva: Oktató történeteket hallgatni és nézni ahogy rajzokat készítek nekik (szemléltetés céljából) a Legendáriumból a Holdashasú KékKoronások kedvenc tevékenysége. Valamint szeretnek elmélkedni és tisztálkodni. Mellettük a MiazmásMardosók érzékelik mennyire mágikus egy tárgy, velük energia méréseket lehet csinálni. Ha valami el van varázsolva furcsa, csipogásra hasonlító hangokat adnak ki. Ők fürdeni szeretnek és szépeket álmodni. S ami még fontos miazmás fújásuk csodálatos álmokat és inspirációkat ad. (ezért miazmások) + Finoman esznek először apró részekre harapják az ételt (ezért mardosók!).
Ezért könnyű rájuk bízni mindenféle barátoktól és ismerősöktől származó rejtélyes dolgokat. Felmérik ezek erejét, rendszerezik, és jól elrejtik azokat.
A Holdashasú KékKoronásokon kívül, ott laknak még a Bíborlila tarajosok is. Őket az egész varázsvilág érdekli, és én mágiaelméletet tervezek nekik tanítani. Ezenkívül a kristályok és a fény érdekli őket! Szinte művészi ahogyan mindig szépséget találnak a világban.. Ám mégis kénytelen vagyok elválasztani őket a külvilágtól, mert a bíborlilák vékonyak és törékenyek alakra, ezzel együtt legendásan szépek és nem akarom, hogy a csodájukra járjanak és úgy kezeljék őket, mintha kiállítási műremekek lennének. Egy sárkány nem kiállítási tárgy! Ők mind velem élnek s köszönik szépen boldogok!
Ma egy egész órát kaptak a felfedezésre, látszólag csakúgy, mintha hirtelen ez jutott volna eszembe, mint napi feladat. Miért tettem? Azért hogy gondolkodási időt nyerjek. Mert abban az esetben ha mindent egyedül csöndes, nyugalmas körülmények között alaposan átgondolhatok, lesz időm eldönteni mit tegyek.
Ugyanis egy ismerősöm (aki egyénként távoli rokonom) különös kéréssel fordult hozzám.. De nem, ebbe nem egyezhettem bele! Bár sokféle sárkányt nevelek akik különböző mágikus világokról származnak és ez teljesen jól van így.. Megtanítom nekik, hogyan viselkedjenek barátságosan más fajokkal, mire használják kiemelkedő repülési képességeiket, s persze átadom a tudást a mágikus fajok varázsvéréről, a mágiájukról a könnyeikről és a krónikáikról, beleértve azt is hogyan szállíthatnak árut és személyeket: A pontból ➡️ B pontba.
De egy Ős, az más.. Rájuk felügyelni bonyolult és veszélyes, ahogy őket táplálni illetve a hihetetlen mágikus képességeiket kezelni is. Nem merülnék alá szívesen emiatt a sötét síkokra, vagyis azokra amiket örökké a hat mágikus hold sötétebb oldala világít meg. Sötét helyek azok, saját tapasztalatból tudom! Mellesleg nincs főklánom, s bár egy apró mindössze néhány fős Ősklánom van, meg persze kapcsolataim (nagyon régen járom már a mágusok útját, ismerem a fél varázsvilágot!.. ) az a helyzet akkor is fennáll, hogy az eredeti réges-régi fajom egy eldugott, mágiával elzárt helyen él (bizony az egész világtól elszigetelve méghozzá a saját döntése miatt) így a segítség kérés sem lenne egyszerű. Meg aztán ha belegondolok miféle mágusok jönnének segíteni: Brrrr! kiráz a hideg! (Eleget láttam, nincs szükségem az Őskáosz egyik rendjére sem.. )
Így azt hiszem az a legjobb ha visszautasítom a kérést.
Mire ezt végig gondoltam megérkezett az az ismerősöm aki volt olyan őrült és bevállalta hogy Ősökkel éljen együtt. Igaz nem saját valójukban vannak jelen csak pár szerencsétlenül járt fiatal testét foglalták el és nincsenek olyan sokan de..de akkor is!
- Helló! Szép napot! -köszönt rám.
- Persze szép véreset amilyen őrültséget vállaltál be...Nem is tudom hogy hozhattál ilyen döntést! Ez szörnyű! -vágtam rá rendes köszönés helyett.
-Tudod ez csak egy kis tartozás.. - kezdett bele.
-Mégis miért? Talán a lelked helyett? Mert ennyire aggódsz hogy elátkozhatnak? - folytattam a dühös és értetlen kifakadást.
Csend lett. Éreztem egy kicsit túl messzire mentem.
Egy darabig nem nézett rám..A lelke csak a mágusra tartozik az Átállás korának beköszönte óta. Személyes Engedély nélkül már senki sem fürkészheti..Mondhatnám h ezért nehéz a kommunikáció..de Ősök vagyunk. Belül élünk az elménkbe az álmainkba zárva, nekünk nehéz felvenni a kapcsolatot és a tempót a világgal.. Talán ezért találom oly idegennek a gondolatot h legveszélyesebb testvéreinket az új világba engedjem..mégha gyengébb testben is.
-Nos a lényeg h bepillantást nyerhetnek világunkba.. - mondta végül.
-Hmmmm - feleltem ,, Mintha ez számítana valamit!" - fortyogott a belső énem.
,,Ezek az Ősök akkor se tudnának mit kezdeni a világgal ha csak ők maradnának rajta!"
-Akkor sem tartom jó ötletnek és sajnálom de nem tudok segíteni..csak külsős voltam nem tudok bánni minden sötétséggel..- "remélem megérted" vetettem rá egy komoly pillantást. Hosszan mélyet sóhajtott majd bólintott. Aztán várakozóan nézett rám. Én hívtam ide, hiszen én javasoltam h nálam találkozzunk. Mit akarok vajon?
-A helyzet az - vágtam bele - hogy a Szrinszekkel azonban el lehet érni vmit...egészen szép eredményeket, csak tudni kell támogatóan segíteni őket. Mindig meghallgatva és megfelelő feladatokat kiválasztva. Vártam mit szól. Ismét bólintott és kicsit szomorkásan bár, de el is mosolyodott.. aztán:
-Igen velük talán kicsit könnyebb lesz. A hihetetlen hatalmú, örök ifjú Ősök akik általában bezárkóznak saját magukba..de kedves szavakkal, némi megértéssel bizony rá lehet venni őket a különösen mágikus küldetések elvégzésére. S rendszerint sikerrel is járnak.
Elhallgatott. S szemében megértés és csendes szomorúság váltotta fel egymást. Majd fel-alá járkálva folytatta:
-De mi lesz a Csont Ősökkel? Azért mert nem jött el az a háború, ahol képességeiket használhatnák, már kéne őket felejteni és zárni teljesen? Gondolkodj el ezen kérlek! Mire használhatnák az adottságaikat? Erősek és intelligensek de nem tudják kihasználni..a többi faj rettegi nevüket..félnek tőlük..de biztos van olyan mesterség ami nekik való...ahol asszonyok lehetnek.
Most én bólintottam. Megértettem mit akar. Egy esélyt egy fajnak akiket elzártak, akikről megfeledkeztek a Kreátoraik*. Akik vártak és vártak évezeredeken keresztül, küzdve azért h kiszabadulhassanak és találjanak maguknak új célokat. Olyasmit amit eszükkel és erejükkel kivívhatnak. Amire csak vagy leginkább ők képesek.
𝔼𝕝𝕞𝕖𝕟𝕥𝕖𝕞 𝕒 𝕞𝕖𝕘𝕓𝕖𝕤𝕫é𝕝é𝕤𝕣𝕖. 𝕋𝕦𝕕𝕥𝕒𝕞 𝕞𝕚𝕥 𝕗𝕠𝕘𝕟𝕒𝕜 𝕞𝕠𝕟𝕕𝕒𝕟𝕚, 𝕙𝕠𝕘𝕪 𝕤𝕫𝕖𝕣𝕚𝕟𝕥ü𝕜 𝕟𝕚𝕟𝕔𝕤 𝕠𝕝𝕪𝕒𝕟 𝕚𝕟𝕕𝕠𝕜 𝕒𝕞𝕚 𝕝𝕖𝕙𝕖𝕥ő𝕧é 𝕥𝕖𝕟𝕟é 𝕙𝕠𝕘𝕪 Ő𝕤ö𝕜 𝕛á𝕣𝕛𝕒𝕟𝕒𝕜 𝕒 𝕗𝕚𝕒𝕥𝕒𝕝𝕒𝕓𝕓 𝕟é𝕡𝕖𝕜 𝕜ö𝕫ö𝕥𝕥. ℙ𝕖𝕣𝕤𝕫𝕖 𝕖𝕫 𝕒 𝕜é𝕣𝕕é𝕤 𝕤𝕡𝕖𝕔𝕚á𝕝𝕚𝕤, 𝕞𝕖𝕣𝕥 𝕒 𝕙𝕒𝕕𝕞á𝕘𝕦𝕤𝕠𝕜𝕟𝕒𝕜 𝕜ü𝕝ö𝕟 𝕙𝕖𝕝𝕪 𝕜𝕖𝕝𝕝, 𝕒𝕙𝕠𝕧𝕒 𝕖𝕝𝕧𝕠𝕟𝕦𝕝𝕙𝕒𝕥𝕟𝕒𝕜 é𝕤 𝕒𝕞𝕚𝕥 𝕓𝕖𝕣𝕖𝕟𝕕𝕖𝕫𝕙𝕖𝕥𝕟𝕖𝕜 𝕤 𝕒𝕞𝕚𝕙𝕖𝕫 𝕟𝕖𝕞 𝕟𝕪ú𝕝𝕙𝕒𝕥 𝕤𝕖𝕟𝕜𝕚 𝕞á𝕤. 𝔸𝕡𝕣ó 𝕕𝕖 𝕗𝕠𝕟𝕥𝕠𝕤 𝕕𝕠𝕝𝕘𝕠𝕜 𝕒 𝕞𝕒𝕘𝕦𝕜 𝕙𝕖𝕝𝕪é𝕟 𝕖𝕣𝕣𝕖 𝕧𝕒𝕟 szükség. 𝔼𝕫é𝕣𝕥 𝕒𝕫 ö𝕣𝕖𝕘 𝕧𝕒𝕣á𝕫𝕤𝕥𝕦𝕕ó𝕜 é𝕤 𝕜𝕦𝕥𝕒𝕥ó𝕜 𝕛ö𝕙𝕖𝕥𝕟𝕖𝕜 𝕤𝕫ó𝕓𝕒...ő𝕜 𝕓𝕚𝕫𝕥𝕠𝕤í𝕥𝕒𝕟𝕚 𝕥𝕦𝕕𝕛á𝕜 𝕒 𝕜ö𝕣ü𝕝𝕞é𝕟𝕪𝕖𝕜𝕖𝕥. 𝔸𝕞𝕚 𝕒 𝕜ü𝕝ö𝕟𝕝𝕖𝕘𝕖𝕤 𝕗𝕖𝕛𝕝𝕖𝕤𝕫𝕥é𝕤𝕖𝕜𝕖𝕥 𝕚𝕝𝕝𝕖𝕥𝕚...𝕙á𝕥 𝕟𝕖𝕜𝕚𝕜 𝕜𝕠𝕞𝕠𝕝𝕪 𝕠𝕕𝕒𝕗𝕠𝕣𝕕𝕦𝕝á𝕤 𝕗𝕚𝕘𝕪𝕖𝕝𝕖𝕞 é𝕤 𝕓𝕚𝕫𝕒𝕝𝕠𝕞 𝕒𝕫𝕒𝕫 𝕗𝕖𝕝ü𝕘𝕪𝕖𝕝𝕖𝕥 𝕜𝕖𝕝𝕝..ℕ𝕪𝕚𝕝𝕧á𝕟 𝕖𝕫 𝕧𝕖𝕤𝕫é𝕝𝕪𝕖𝕤 𝕗𝕖𝕝𝕒𝕕𝕒𝕥..𝕘𝕪𝕖𝕣𝕞𝕖𝕜𝕥𝕖𝕤𝕥𝕓𝕖 𝕫á𝕣𝕥 ő𝕤𝕚 𝕧𝕒𝕣á𝕫𝕤𝕝é𝕝𝕖𝕜 𝕧𝕒𝕘𝕪 ú𝕛 é𝕟 𝕜𝕚𝕒𝕝𝕒𝕜í𝕥á𝕤𝕒, 𝕞𝕖𝕝𝕪 𝕒𝕝𝕜𝕒𝕝𝕞𝕒𝕤 𝕒𝕝𝕜𝕒𝕝𝕞𝕒𝕫𝕜𝕠𝕕á𝕤𝕣𝕒 𝕥á𝕣𝕤𝕒𝕤 környezetben..𝕒𝕫𝕒𝕫 𝕞𝕒𝕛𝕕𝕟𝕖𝕞 𝕒𝕫 ö𝕤𝕤𝕫𝕖𝕤 𝕟é𝕡𝕡𝕖𝕝 𝕜𝕚𝕛ö𝕟..ℂ𝕤𝕒𝕜 𝕤ó𝕙𝕒𝕛𝕥𝕠𝕫𝕥𝕒𝕜. ℙ𝕖𝕣𝕤𝕫𝕖 𝕜ü𝕝ö𝕟ö𝕤 é𝕤 𝕧𝕖𝕤𝕫é𝕝𝕪𝕖𝕤. 𝕃𝕖𝕤𝕫𝕟𝕖𝕜 𝕞á𝕘𝕚𝕜𝕦𝕤 𝕧𝕚𝕙𝕒𝕣𝕠𝕜 é𝕤 𝕠𝕕𝕒𝕡ö𝕣𝕜ö𝕝é𝕤𝕖𝕜 𝕖𝕫 𝕖𝕘𝕪é𝕣𝕥𝕖𝕝𝕞ű..𝕕𝕖 𝕚𝕘𝕪𝕖𝕜𝕤𝕫ü𝕟𝕜 𝕤𝕖𝕟𝕜𝕚𝕥 𝕟𝕖𝕞 𝕞𝕒𝕘á𝕣𝕒 𝕙𝕒𝕘𝕪𝕟𝕚...𝕜𝕚𝕧é𝕧𝕖 𝕒𝕫 Ő𝕤𝕜á𝕠𝕤𝕫𝕥..𝕒𝕫 ő rendjei 𝕟𝕖𝕞 é𝕣𝕕𝕖𝕞𝕝𝕚𝕜 𝕞𝕖𝕘 𝕖𝕫𝕥 𝕒 𝕥á𝕞𝕠𝕘𝕒𝕥á𝕤𝕥.
*Kieg szócikk a Barlangi Bolondkobrákról. Ezek olyan lények amelyek nagyon jól repülnek és a sárkiknak nagyon kicsi és nehéz célpontok.. amíg be nem üldözi vmi őket vmilyen barlangba. Mert ez a faj a barlangban kissé megkattan s elfelejt tájékozódni. (ez egy ősi átok hatása a messzi Rémálomsíkról) Emiatt lelassul s így ugye már ti is kitalálhatjátok mennyivel könnyebb elkapni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése